Hétfő van. Divat utálni a hétfőt, mert ez az első munkanap (legalábbis a többségnek) a hétvége után. Tehát az egész hétfő utálat gyökere az, hogy nem szeretjük a munkánkat.
Rengeteg blogger használja az #ilovemyjob hashtag-et, ami sokszor már kicsit túl is van tolva, főleg a kötelező optimizmus jegyében. Ha egy ilyen cimke láttán azt érezzük, hogy kezd felmenni bennünk a pumpa, akkor nagy valószínűséggel nem a megfelelő helyen vagyunk. De ha már így érzünk, miért nem használjuk akkor válaszul az #ihatemyjob jelzést. A gyógyulás a betegség felismerésével kezdődik. Ha...
...akkor jogosan mondhatjuk, hogy utáljuk a munkánkat!
A kérdése adja magát! Te utálod a munkád? Ha igen, mit teszel a változásért? Képezed magad? Keresel új állást?
A minap a kórházban jártam és a sürgősségi osztály recepcióján ütötte meg a fülemet, hogy a doktornő jelzi az egyik beteg hozzátartozójának, hogy a beteg TAJ száma piros jelzésen van. Ami nyilván azt jelenti, hogy nincs befizetés. Több oka is lehet ennek, nézzünk néhányat:
Célszerű tehát rendszeresen ellenőrizni a TAJ kártyánk érvényességét, nehogy meglepetés érjen minket!
https://ugyfelkapu.oep.hu/oepu/keret.jsp
Az Apple tegnap bemutatta a legújabb iPhone-t. Rögtön kettőt is. Néhány év piac tesztelés után a húzó termékénél is meglépte azt, amit több már termékkategóriában már korábban megtett. Miről is van szó?
Az Apple termékei eddig is prémium kategóriás és prémiumárazású termékek voltak. Innen nehéz árat emelni, így kellett egy csavar a történetben. A csavar történetesen az, hogy meghagyjuk az eddigi termék kategóriákat változatlan áron, de behozunk melléjük egy bizonyos tekintetben nagyobb tudású, az eredetitől megkülönböztethető terméket (és ezt a legtöbb esetben a "pro" jelzéssel látják el).
Ez történt korábban az iPad esetében, ahol első körben csak a nagyobb kijelzőt kaptunk, nagyobb teljesítménnyel. Majd lett nagyobb teljesítmény a normál (9,7") iPad méretben is. Az árkülönbség a 9,7" méretnél a pro és a sima iPad között 90.000 Ft. Ezt most megfejelik azzal, hogy az iOS 11 hoz egy sor olyan új funkciót az iPad esetében, amitől egy valóban használható eszköz lesz, de ezek a funkciók csak a pro készülékeken lesznek elérhetőek.
MacBook-ok esetében már régóta létezik a pro vonal, ezért ott egy kicsit más trükkre volt szükség. A még létező MacBook Air modellek elérhető áron adtak olyan teljesítményt a felhasználóknak, amire a többségnek szüksége volt (sőt annál többet is, mert videóvágásra is teljesen alkalmasak). Pár éve jött be a drágább, de gyengébb teljesítményű MacBook. Kisebb is, könnyebb is, de teljesítménye nagyjából egy iPad-ével vetekszik. És ugye ezek mellett él a pro család, ahol már teljesítményt is kapunk (abba most ne menjünk bele, hogy a belépő pro modellek is igencsak le vannak butítva, gondoljuk csak az induló 128 GB-os háttértár méretre). A jövő nyilván az, hogy az Air szép lassan meszűnik, mint kedvező árú használható készülék és marad helyette, a drágább és gyengébb modell vagy a még drágább pro.
Ez történt tegnap az iPhone-al is, de ahhoz még nem volt elég a bátorság, hogy az elnevezésekbe is bevezessék a fenti logikát, az majd egy év múlva lesz, amikor megszűnik az iPhone "számozása" és csak iPhone és iPhone pro lesz. De ne menjünk ennyire előre. Tegnap bemutatásra került az iPhone 8, ami az iPhone 7 egyenesági leszármazottja. Árazás marad és a szokásos fejlesztések (jobb kamera, jobb teljesítmény, nagyon hasonló design). Valamint bemutatták az iPhone X-et (pro), ami már teljes felületén kijezős, arceflismerő funkciós, OLED kijelző. És az árak? Az iPhone 8 induló ára 265.000 Ft, az iPhone X induló ára pedig 380.000 Ft. Tehát 115.000 Ft-al drágábban kapjuk majd meg a minden tekintetben naprakész iPhone-t mostantól.
Nos? Mit gondoltok? Történt áremelés? Zseniális az ötlet?
A minap belefutottam az alábbi listába a legfontosabb gazdasági/pénzügyi/tőzsdei könyvekről:
Ahol létezik magyar nyelvű kiadás is, ott ezt jeleztem.
Három bónusz könyvet azért én is ajánlanék!
Nektek mi a kedvenc pénzügyi könyvetek? Mi az amit hiányoltok a fenti listáról?
Ez a film 1994-ben készült Soros Györgyről. Azt gondolom mindig érdekes és tanulságos sikeres emberekkel készült interjúkat nézni (vagy az önéletrajzukat olvasni). Mindig magunkkal vihetünk belőlük valamit, amit később a saját életünkben is hasznosíthatunk és talán minket is hozzásegít az anyagi függetlenséghez. Íme tehát a film, Soros Györgyről:
A minap belefutottam a Frei dosszié egy régi adásába, melyben külföldön élő magyar származású milliomosokkal készültek riportok. Az egyik riport alany Munk Péter volt, aki a következőket mondta:
Több könyvet is olvastam a meggazdagodásról, de a fenti gondolat szinte mindegyikben visszatér. Vagyis, hogy sosem a rendelkezésünkre álló pénzmennyiséggel mérjük valaminek az értékét, hanem mindig próbáljuk meg az adott termék vagy szolgáltatás valós értékét megbecsülni és ennek alapján döntsük el, hogy az megéri e az árát.
És kik azok, akik a fenti tanácsot a legritkább esetben fogadják meg és nagyon gyorsan a bőrükön tapasztalják annak hátrányait? A lottónyertesek. Ugyanis a legtöbb lottó nyertes a nyakába szakadt sosem látott (és végtelennek hitt) pénzmennyiségből nagy vásárlásokba kezd. Luxus cikkeket vásárol, amire mind telik az összegből. Egy dologgal viszont nem számolnak. A luxus termékeknek mind luxus fenntartási költségei vannak. Így nem a vásárlásokra megy el végül a nyeremény, hanem azok fenntartására, rendszeres kiadásaira. Mindig jusson eszünkbe, mikor erőnkön felül készülünk valamit megvásárolni, hogy mennyi is lesz annak a fenntartási költsége!
Bónusz kérdés! Vajon Frei Tamás mennyit tanult riport alanyaitól, hogy most már mindentől független életet él és azt csinálja, amit szeret? ;-)